Nyelvfilozófia - Tematika 2008

Mindannyiunknak van anyanyelve, és mire felnövünk, elég jól beszéljük is. Azt gondolhatjuk tehát: tudjuk, mi a nyelv és hogyan működik. Mégis, amikor bepillantunk a nyelv „kulisszatitkaiba”, egy teljesen új világ tárul elénk.

Észre sem vettük, mekkora hatalomra tett szert. Azáltal, hogy lehetővé teszi kommunikációnkat, egyben korlátozza is azt. Esélyt teremt, lehetőséget ad egymás jobb megértésére, és közben módot nyújt gondolataink áthangolására és elrejtésére is, Kifinomultsága a záloga annak, hányféle gondolatot tudunk világosan gondolni, és hányféle érzésünket tudjuk azonosítani, mennyi történetet tudunk elmesélni. Voltak korok, melyek jól ismerték a nyelv e mágikus hatalmát. A tudomány fejlődése azonban varázstalanította világunkat, s ezzel a szó ereje is sokáig puszta tündérmesének tűnt. A fenomenológia fejlődése azonban a paradigmák, nyelvi és gondolkodási minták szerepének átértékeléséhez vezetett. Ma már tudjuk, hogy a nyelv fejlődése miért az emberi kultúra fejlődésének egyik központi kérdése.

Nemcsak a beszélt nyelvekről szól azonban a kurzus. Hiszen mindannyian ismerjük az olyan kifejezéseket, mint „képi nyelv”, „filmnyelv”, „testbeszéd”, „a zene nyelve”, és még sorolhatnánk. Vajon ezek is hasonlóan működnek, vagy csak metaforikus ételemben beszélünk esetükben nyelvről? Bármelyik álláspontot is foglaljuk el, látni fogjuk, hogy e „nyelvek” szerepe az életünkben nem kevésbé meghatározó. De vajon hogy jutottunk idáig? Hogyan futotta be a nyelv azt a karriert, hogy ilyen mágikus erővel rendelkezhet életünk, sorsunk, múltunk és jövőnk felett?

A kurzus során a nyelvészet, a nyelvtörténet, a pszichológia, és a filozófia eredményeit felhasználva keressük a választ a fenti kérdésekre. Sokféle nyelvbe belehallgatunk, kóstolgathatjuk zamatukat. Áttekinthetjük a történelmet a nyelvek szempontjából: végigkísérhetjük az angol nyelv kalandját születésétől mai hatalmáig. Részt vehetünk pszichológiai kísérletekben, és megvitathatjuk az elmúlt évezred legnagyobb filozófusaival, hogyan is gondolkodjunk a nyelvről.

Az órák tematikája

Bevezetés
Szóbeliség és írásbeliség. A tudás fluiditása. Internet és hipertext.

Múlt és jövő: a történelem egy nyelv szempontjából
Meghonosítás és kipusztítás. A hősök szerepe a nyelv életében.
Elnyomás és fennmaradás.
Az állam és az egyház nyelvalakító szerepe
A műveltség nyelve
Birodalmak nyelvi fejlődése. Új dialektusok és a gyarmatosítás

Mai perspektívák: problémák és lehetőségek
A nemzetközi kommunikáció problémái.
Kultúra és nyelv. Nyelvek és vallások
Nyelv, kép, metafora.
Képi nyelv, filmnyelv.
Nyelv, beszéd és gondolkodás.
Nyelveink és paradigmáink.
Összefoglalás és zárás.

A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatai:

Az anyag szerves részét képezik a tárgyhoz kapcsolódó e-learninges anyagok (nyelvészek, nyelvtörténészek, írók és filozófusok előadásai audio ill. video formátumban). Az anyag ezen részét a hallgatóknak önállóan kell feldolgozniuk, amihez segítséget nyújtanak az egyes előadásokhoz kapcsolódó kérdések és feladatok. Az egyes tanegységéket tesztkérdések zárják. E tesztek célja, hogy a hallgatók azonnali visszajelzést kapjanak, milyen mértékben sikerült elsajátítani a tananyag egyes részeit.

Emellett a hallgatók vállalhatnak kiselőadásokat az órák témáiból. A prezentáció ne pusztán az elméleti anyag összefoglalása legyen, hanem tartalmazzon egy gyakorlati problémát, annak elméleti megfogalmazását, és (legalább) egy lehetséges megoldást, mely a teoretikus válasz mellett a gyakorlati következményeket is tartalmazza. Gyűjtsön hozzá kiegészítő irodalmat, kép- vagy videoanyagot, és tartson belőle 10 perces prezentációt az órán.

Irodalom

Kötelező irodalom:

Ludwig Wittgenstein: Filozófiai vizsgálódások. Atlantisz. 1998. 1-133. §.
A következő szövegek nyelvfilozófiai szempontú feldolgozása (ezek hang- és videoanyaga is elérhető a megjelölt linkeken):
- Szilágyi N Sándor: A jelentésvilág szerkezete
- Nádasdy Ádám: Miért változikk a nyelv?
- Róna-Tas András: Nép és nyelv - A magyarság kialakulása
- Bán Zsófia: Van-e az irodalomnak neme?
- Gángó Gábor: Mi a nemzet? A népek életéről és haláláról
- Marosi Ernő: Művészettörténet - az emlékezés tudománya?
- Spiró György: Hogyan győznek a provinciák?
- Esterházy Péter: A szavak csodálatos életéből
- Kósa Éva: A média szerepe a gyerekek fejlődésében
- Vásáry Tamás: Liszt Ferenc - a médium és a média
- Somfai László: Egy mestermű rejtett üzenete
- Pléh Csaba: Nyelvében gondolkodik-e az ember?
- Bókay Antal: Énszerkezet, önteremtés - József Attila
- Nyíri Kristóf: Enciklopédikus tudás a 21. században

Ajánlott irodalom:

Nyíri Kristóf: "Filozófiai vizsgálódások" in: Ludwig Wittgenstein Budapest, Kossuth Könyvkiadó, 1983
Nyíri Kristóf: "Adalékok a szóbeliség-írásbeliség paradigma értelmezéséhez" in: Nyíri Kristóf és Szécsi Gábor (szerk.) Szóbeliség és írásbeliség: A kommunikációs technológiák története Homérosztól Heideggerig, Budapest: Áron Kiadó, 1998.
Nyíri Kristóf: "Hagyomány és szóbeliség" in: Nyíri Kristóf A hagyomány filozófiája c. kötetébõl, Budapest: T-Twins - Lukács Archívum, 1994.
Nyíri Kristóf: Információs társadalom és nemzeti kultúra
Nyíri Kristóf: Mobil információs társadalom: visszatérés a gyökerekhez
Nyíri Kristóf: Bevezetés a kommunikációfilozófiába
Nyíri Kristóf: A gondolkodás képelmélete
Nyíri Kristóf: A képek mint eszközök Wittgenstein filozófiájában
Nyíri Kristóf: A tiszta kép kritikája
Bíró Yvette: A hetedik művészet
Bíró Yvette: A film formanyelve
Einzenstein: Válogatott tanulmányok
Ferencz Sándor: Nyelv és megértés Anselmusnál
Hajnal István: Írásbeliség és fejlődés (részletek)
Mester Béla: Az adiaphoron fogalmának átértelmezése a reformációban és az állampolgári erények sajátos újrafelfedezése
Walter J. Ong: A szöveg mint interpretáció. Márk idején és azóta.
Pléh Csaba: A szabály fogalma Wittgenstein munkáiban és a mai pszicholingvisztikában
Sándor Klára: Nyelvtervezés, nyelvpolitika, nyelvművelés
Sándor Klára: Globalizáció, regionalitás és nyelv
Sándor Klára: Globalizáció és nyelvhasználat
Szécsi Gábor: Közösségi nyelvhasználati szintek a megújuló médiatérben
Szécsi Gábor: Etika és politikai kommunikáció
Szécsi Gábor: Kommunikáció és gondolkodás
Turcsik Ferenc: Etika, egyház és kultúra között

Az ajánlott irodalom óránkénti lebontása és minden egyéb információ elérhető a http://phil.bke.hu/moodle oldalon

Vizsgakövetelmény és értékelés:

60% írásbeli teszt a kötelező anyagból
40% szóbeli vizsga az előadások anyagából
bónusz 20%: bármely téma órai prezentációja
külföldi részképzésen vagy szakmai gyakorlaton részt vevők, vagy azok számára, akik egyéb okból nem tudnak jelen lenni az órákon a fenti 40% ugyanilyen (két) kiselőadással teljesíthető. Ebben az esetben az óra időpontja előtt 24 órával elküldött, hanglalámondással ellátott pps (azaz időzített ppt) vagy video a preferált forma, amit az órán egyszerűen le tudunk vetíteni, és úgy teljes értékű prezentáció, hogy közben nem igényli az előadó személyes jelenlétét.A publikációképes pps-ek dupla pontot érnek.

Gyakran feltett kérdések:

1. Miről szóljon a prezentáció?

A prezentáció témája lehet bármely, az órák témájához kapcsolódó téma. Ne legyen azonban valamely ajánlott vagy kötelező - irodalom egyszerű feldolgozása. Fontos, hogy a hallgatók mozgósítság saját háttértudásukat, vonjanak be a feldolgozásba olyan multimédiás anyagokat (képeket, videókat, hangokat), melyek segítenek megvilágítani azokat a szituációkat, melyekben jelen világunkban nyelvfilozófiai problémákkal találkozhatunk.

2. Hogyan lehet hangalámondásos időzített diavetítést csinálni?

A legyegyszerűbb megoldás, ha az egyébként is készülő PowerPoint prezentációt látjuk el ezekkel a tulajdonságokkal. A "Beszúrás" menüsorban megtaláljuk a "hangfájl beszúrása" menüpontot, és ezen belül lehetőség nyílik a hangfájl rögzítésére is, ha ezt még nem tettük meg. Fontos, hogy ezeknek a beillesztett objektumoknak a tulajdonságait úgy határozzuk meg, hogy a dia megjelenésével automatikusan induljanak el. Az időzítés beállításával elérhetjük, hogy a diák pont a megfelelő ideig legyenek láthatóak, ahogy a szöveg megkívánja. Végül az egészet nem egyszerű prezentációként, hanem diavetítésként (pps) kell kimenteni ahhoz, hogy mindezt meg is jegyezze a fájl, és egyetlen duplakattintásra valóban lejátssza az egészetelejétől a végéig.

3. Mit jelent a publikációképesség?

Azt, hogy amellett, hogy eredeti és érdekes az anyag, megfelel a publikálhatóság formai, jogi és etikai követelményeinek is. A hivatkozásoknak pontosaknak kell lenni, idézőjelek, oldalszám, könyvészeti adatok - iiletve webészeti adatok - tekintetében egyaránt. A képek, grafikonok, stb forrásai szintén szerepeljenek a szövegben.